Elefánt a Porcelánboltban
Egyedül nem megy

Egyedül nem megy

– Na, kész vagy? – hallatszott Konté incselkedő hangja a telefonban.

Világok virága

Világok virága

Atyáink szellemének nevében
örökre száműzlek!
Legyen hajlékod a hideg kő,
legyen társad az eső!
Vigyétek!”

Út a mélybe

Út a mélybe

Azt mondják, hogy a múlt nem létezik. De én jártam ott. Láttam, hogy él és lélegzik. Akárcsak te vagy én.

Az ünnep vizsgálata

Az ünnep vizsgálata

Cedalion ebben az évben is magányosan töltötte az ünnepeket. Számára a karácsony nem volt más, mint az év legcsendesebb napja, míg a szilveszter a leghangosabb.

Újévi fogadalom

Újévi fogadalom

– Uram, megbocsát egy pillanatra? – lépett oda Trymhez egy feltűnően jól öltözött úr, miután kiszállt a hatalmas, feketén csillogó limuzinból éppen a buszmegálló előtt.

Az új egyezség

Az új egyezség

– Tudod, Rudolf – vette kezébe a Télapó a koktélt a pincér tálcájáról –, Ferdinándnak kéne itt lennie velem.

Tojásarcok

Tojásarcok

– Drágám, megjöttem! – lépett be Pito az ajtón. A táskája rutinosan szusszant a lába mellett, kabátja a fogasra került. Kényelmes mozdulatokkal letekerte a nyakából a sálat, lehúzta fejéről a kötött sapkáját, és a megszokott módon a kabátja ujjába tűrte mindkettőt.

Csapdába esett meglepetés

Csapdába esett meglepetés

– Mit jelentsen ez már megint? – kérdezte Télapó a rénszarvasoktól, miután hangosan felolvasta a soron következő virgácson talált levelet.

Télapó legsötétebb napja

Télapó legsötétebb napja

– Miért nincs egy nyomorult varázsige szakálltisztításra?! – dörmögött Télapó a tükör előtt, ahogy próbálta kiszedegetni a szakállába kacéran belefurakodott fenyőtűket.

Kútba esett teázás

Kútba esett teázás

– Úgy látom, jól haladnak otthon az előkészületekkel – jegyezte meg Télapó megkönnyebbülve Ferdinánd felé, majd elégedett sóhajjal az asztalra tette az okostelefonját.

AJÁNDÉK

Megajándékozhatlak egy új Caelan Rhys novellával?

KÖZÖSSÉG

AJÁNLÓ

Üzenet a láthatatlan határról

Kétféle démon létezik. Az egyik két lábon jár, társadalmakba szerveződik és Homo sapiensnek nevezi magát. A másik változatos küllemű, magányos és a Homo sapiens szerint nem létezik.

Dal a távozóhoz

Lehet-e élet ott,
hol nincs helye a szívnek?

Sulh valósága

– Úgysem fogja megérteni! – mormolta alig érthetően maga elé Sulh az ablaknál állva. Tekintete üresen függött az óceán egy távoli, sötét pontján, mit sem törődve az ablakhoz közeli, élettől nyüzsgő sziklákkal.