Február. A farsangi bálok, a télbúcsúztatás és a húsvéti megtisztulást megelőző vigalmak időszaka, de ennél mélyebb, személyesebb és hivalkodás nélküli utat is kínál önmagunk felé.

Miközben a tél utolsó támadása falak közé kényszerít, és mielőtt a tavaszi zsongás elhozná a megújulás érzését, ideje feltenned Magadnak a kérdést: ki szerettél volna mindig is lenni? Ki vagy a szíved mélyén, akinek még soha nem mertél teret adni?

Nem kell valódi álarcot tennünk az arcunk elé, hiszen az élet maga álarc mögé kényszerít. Az anya, apa, gyermek, munkatárs, főnök, szomszéd, barát, vevő vagy eladó mind-mind egy-egy szerep, aminek igyekszünk megfelelni a családi és társadalmi elvárások közepette, de mögöttük ott az az Egy, aki talán még mindig némán várja, hogy megszólalhasson.

Használd hát a február jelmezét emlékeztetőül arra, hogy ha megtalálod Magadban azt, akit eddig féltél felismerni, akkor nem csak az álarcokat hagyhatod hátra, de az általuk Rád kényszerített korlátokat is.