Az álmaink nem véletlenül születnek. Nem a vakszerencse dönt arról, melyikünk akar soha nem látott gépeket építeni, tanítani, gyógyítani vagy netán szórakoztatni. Ha a késztetésed kitart, akkor az nem fellángolás, hanem feladatod van azon a területen, bármi is legyen az.
Mi több, a világot nem érdekli, hogy komolyan veszed-e, követed-e a hangot, ami mások számára hallhatatlan módon megszólít. A világot csupán egyetlen dolog érdekli: az, hogy hordozol-e számára értéket, és ha igen, milyen bőkezűen bánsz vele.
Márpedig ha élsz, tapasztalsz és vannak szavaid, amikkel elmondhatod a világod történéseit, akkor kincsek lapulnak a zsebedben, nem kavicsok.
Csak Rajtad múlik, hogy valami emlékezeteset alkotsz-e belőlük, amit a megerősítésre, együttérzésre vagy kalandra vágyók újra és újra kezükbe vehetnek és elolvashatnak, vagy egyenként a folyóba hajítod őket, ahol bár fényesebben csillognak a víz erejétől, de tündöklésük csupán tiszavirág életű, mielőtt a sodrás maga alá temeti őket.
Amiről álmodsz, arra születtél! Ez nem jelenti sem azt, hogy az utad nem lesz rögös, sem pedig azt, hogy nem kell fejlődnöd, mert már mindent tudsz. Ez csupán annyit jelent, hogy bármilyen nehézség tornyosuljon is előtted, legbelül mindig pontosan tudni fogod, miért próbálkozol újra és újra időt, energiát nem kímélve még akkor is, amikor már minden veszni látszik.
Ráadásul tudod, hogy mit kell megtanulnod a továbblépéshez, ezért kevesebb, mint egy karnyújtásnyira vagy attól, hogy megvalósítsd mindazt, ami önálló akarattal elő akar törni a lelkedből.
Ne állítsd meg, de irányítsd!
Adj Magadnak minden nap néhány percet, amikor kiűzöd a fejedből azt, hogyan és miért nem lehet, és hagyd, hogy a szíved megálmodja, hogyan lehetséges! Ehhez nem kell külön programot beiktatnod a naptáradba, csak engedd szabadjára a fantáziádat fogmosás vagy akár mosogatás közben!
Közben pedig tudd, hogy minden olyan hang a fejedben, ami a lehetetlenről duruzsol, ami elbizonytalanít, ami felnagyítja a hibáidat és félreérthetetlenül felhívja rájuk a figyelmed, a tehetséged hangja.
Mert a tehetségtelen emberben fel sem vetődik a hiba lehetősége.
Alázatos híved,
Caelan